CSOK – szocpol 2015

Családok otthonteremtési kedvezménye – használt lakás vásárlás, lakáscsere

A vissza nem térítendő támogatás igényelhető – a lakás nettó alapterülete alapján számított –legfeljebb 350.000 Ft/négyzetméter vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához és lakáscseréjéhez, ha a vételár nem haladja meg:
Közép-Magyarország területi egysége (Budapest és Pest megye) esetén

a) Budapesten a 35 millió Ft,
b) városokban a 28 millió Ft,
c) egyéb településeken a 23 millió Ft,

Dunántúl területi egysége (Fejér, Komárom-Esztergom, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Vas, Zala, Baranya, Tolna, Somogy megye) esetén
a) megyeszékhelyeken a 28 millió Ft,
b) városokban a 23 millió Ft,
c) egyéb településeken a 18 millió Ft,

Alföld és Észak területi egysége (Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád megye) esetén
a) megyeszékhelyeken a 25 millió Ft,
b) városokban a 19 millió Ft,
c) egyéb településeken a 16 millió Ft
jogszabályban meghatározott vételár maximumot.

CSOK lakáscsere
Lakáscserének minősül a Ptk. szerinti csereszerződéssel vásárolt lakás, ha egyidejűleg két adásvétel történik, melynek során az egyik lakás eladója a másik lakás vevőjévé válik és ugyanez történik a másik lakás tekintetében is.

Ki jogosult a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?
Az a természetes személy veheti igénybe, akinek saját magának, házastársának, élettársának és kiskorú gyermekének, együttköltöző családtagjainak lakástulajdona, állandó használati joga nincs, illetve ezek bejegyzésére irányuló kérelem nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévő, illetőleg szolgálati vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingelt lakása nincs.

Az alábbi lakástulajdon, illetve tulajdoni hányad közül legfeljebb az egyik pontban foglaltak fennállása megengedett:
az igénylő, házastársa, élettársa, kiskorú gyermeke vagy más együttköltöző családtagja
– együttesen olyan lakásnak legfeljebb 50%-os mértékben tulajdonosa, amelyet tulajdonközösség megszüntetése vagy öröklés útján szerzett,
– tulajdonában lévő lakás lebontását a települési önkormányzat jegyzője elrendelte vagy engedélyezte,
– lakását legalább két éve haszonélvezettel terhelten örökölte vagy ajándékozás jogcímén szerezte és a haszonélvező a lakásban lakik
– lakáscsere esetén csak a csereszerződés tárgyát képező lakás van a tulajdonában.

Lakástulajdonnak minősül a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítványban meghatározott céltól, illetőleg a rendeltetésétől tartósan eltérő célra használható lakás is.

Kik igényelhetik a kedvezményt?

• életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) már meglévő gyermeke és/vagy a terhesség betöltött 24. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve
• a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor a 40. életévüket be nem töltött házaspárok – a nevelt gyermekek számától függetlenül – legfeljebb két gyermek vállalásával (megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye).

Ki után vehető igénybe a kedvezmény?
A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a lakásba vele együttköltöző

• vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
• gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélő és általa eltartott gyermek után, ha az igénylő vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszűnése esetén a családok otthonteremtési kedvezményét visszafizeti, vagy
• a fiatal házaspár (egyik fél sem töltötte be a 40. életévet) – a meglévő gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két vállalt gyermeke után (megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye).

Ki minősül gyermeknek?
a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 24. hetét követően, valamint
b) az igénylő meglévő, eltartott gyermeke, aki nem töltötte be a 16. életévét, vagy
16. életévét betöltötte, de:

• a 25. életévét még nem töltötte be és oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, vagy
• legalább egy éve megváltozott munkaképességű személy.

Megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye esetén hány év a gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő?
Megelőlegezett kedvezményt igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol egyik fél sem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, és legfeljebb két gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege megegyezik a családok otthonteremtési kedvezményével.
A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam az adásvételi szerződés megkötésének napjától kezdődik. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (4 év vagy 8 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

Megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye esetén az igénylőnek kérelmeznie kell a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivataltól (a továbbiakban: kormányhivatal) annak igazolását, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet vagy 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] alapján az igénylő lakásépítési(-vásárlási) kedvezményt/ lakásépítési támogatást, illetve a családok otthonteremtési kedvezményét megelőlegező kölcsönszerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a kormányhivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére köteles bemutatni.
A családok otthonteremtési kedvezményét egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni. A családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság vizsgálatánál az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok [106/1988. (XII. 26.) MT rendelet, 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet vagy 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet] szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is figyelembe kell venni.

Hogy kell kiszámítani a lakás teljes nettó alapterületét?
A nettó alapterület az épületszerkezettel részben vagy egészben közrefogott helyiség vagy tér vízszintes vetületben számított belső területe.
A lakás teljes nettó alapterületébe, így a vételárba a fűthető és a fűtetlen (pl.: gépjárműtároló helyiség, az erkély, tornác, a loggia, a terasz, a tároló, a pinceszinti helyiségek) épületrészek alapterülete egyaránt beszámítandó.

Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet?
A hasznos alapterület a lakás fűthető alapterületének azon része, amelyen a belmagasság legalább 1,90 m. A számítás során nem lehet figyelembe venni az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Mitől függ a kedvezmény mértéke?
Az igénybe vehető családok otthonteremtési kedvezményének összege függ: a meglévő, a terhesség 24. hetét betöltött magzat vagy ikermagzat és a vállalt gyermekek együttes számától (ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást már igénybe vettek), az lakás hasznos alapterületétől és a lakás energetikai besorolásától.
A lakás hasznos alapterületének el kell érnie a kedvezmény számításánál figyelembe vehető, a meglévő, a terhesség 24. hetét betöltött magzat vagy ikermagzat és a vállalt gyermek(ek) alapján számított, a jogszabály szerinti minimum hasznos alapterület értékét.
A lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t.

Mit jelent a lakás energetikai minősítési osztálya?
Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet szerint elvégzett műszaki számítások alapján minden lakóépület a következő energetikai osztály valamelyikébe kerül besorolásra:

A családok otthonteremtési kedvezménye „C” (követelménynek megfelelő) energetikai minősítési osztálynál kedvezőtlenebb energetikai minősítési osztályú egylakásos lakóépület vásárlása esetén akkor igényelhető, ha az igénylő a hitelintézet részére benyújtja a lakóépület fekvése szerint illetékes építésügyi hatóság által kiállított, 30 napnál nem régebbi hatósági bizonyítványt arról, hogy a 2013. január 1-jét követően a lakóépület életveszélyes állapota miatt kötelezés volt-e és a kötelezettség teljesítése megtörtént-e. Kettő vagy annál több lakásszámú lakóépület esetében a hatósági bizonyítvány nem szükséges!
A kedvezmény összegének megállapításához a hitelintézeti kérelméhez benyújtott – az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint készített – a lakás energetikai minősítési osztályát igazoló tanúsítványt kell figyelembe venni, amely „B” vagy annál kedvezőtlenebb energetikai minősítési osztályú is lehet, a kedvezmény összege ebben az esetben is a jogszabályban meghatározott alapösszeggel egyezik meg.
A családok otthonteremtési kedvezményének összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – a következők szerint alakul:

Mennyi időre terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant?
A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásra az adásvételi szerződés megkötésének időpontjától számított 10 évre az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. Az igénybevevő vállalja, hogy a tilalom lejártáig terjedően a támogatással érintett lakást haszonélvezet vagy használati jog nem terheli, és a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kedvezményt az állam folyósította.

Amennyiben az igénylő a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételével egyidejűleg a vételár megfizetéséhez kölcsönszerződést is kötött, igényelhető-e a későbbiekben, a kölcsönszerződést követően született gyermek után a kedvezmény?
Az igénylő, aki 2015. július 1-jét követően meglévő, vagy vállalt gyermeke után már egy alkalommal lakása vételárának megfizetéséhez igénybe vette a családok otthonteremtési kedvezményét, az a kölcsönszerződés aláírását követően született (vállalás esetén csak a vállalt és teljesített gyermek után született) gyermeke után is igényelheti. E támogatás a kedvezménnyel és kölcsönnel vásárolt lakást terhelő, a még fennálló (fel nem mondott) lakáscélú hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.

A később született gyermek utáni kedvezmény összege gyermekenként 400 ezer Ft.
A később született gyermek után járó kedvezmény megfelelésének vizsgálatakor nem kell figyelembe venni a lakás hasznos alapterületét és energetikai besorolását.
A később született gyermek után járó kedvezmény csak a kedvezmény elbírálására jogosult, a jogszabályban meghatározott szerződéssel rendelkező hitelintézetnél felvett és fennálló lakáskölcsön csökkentésére számolható el.
A családok otthonteremtési kedvezményére vonatkozó részletes szabályokat a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet tartalmazza.

A támogatott ingatlan földrajzi helye
A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén vásárolható használt lakás.

A támogatás igénylésének határideje:
A kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezményére való jogosultság megállapítását legkésőbb az adásvételi szerződés megkötésétől számított 120 napon belül lehet kérni a hitelintézettől.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezményének igénybevételére?

• az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
• a hontalan jogállással, vagy menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.
  

Ki szerezhet tulajdont a vásárolt lakásban?
A kamattámogatott kölcsönnel, illetve a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50 %-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie. Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A családok otthonteremtési kedvezményével vásárolt lakásban az igénylőn (támogatott személyen) kívül csak az általa eltartott gyermeke szerezhet tulajdont.

Hogyan kell igazolni a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételénél, hogy az igénylő köztartozásmentes adózó és legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonnyal rendelkezik?
Az igénylő a támogatás iránti kérelem benyújtásának időpontjában szerepel az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása, az illetékes egészségpénztári feladatokat ellátó fővárosi és megyei kormányhivatal által a biztosított kérelmére 3 munkanapon belül kiállított 15 napnál nem régebbi okirattal igazolja a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyának fennállását (ideérte azt az esetet is, ha legfeljebb 15 nap megszakítás van a legalább 180 nap TB jogviszonyban). Házaspárok és élettársak esetén elegendő, ha legalább az egyik fél igazolni tudja a legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonyt.

Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a családok otthonteremtési kedvezményének folyósítása?
A kamattámogatott kölcsön, a családok otthonteremtési kedvezménye és az akadálymentesítési támogatás folyósítása akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a vásárlás finanszírozására már felhasználták.

Mit kell figyelembe venni a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?
Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:

• az értékesített lakást terhelő és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
• az értékesített lakás vásárlása vagy építése érdekében felvett és azt terhelő lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összegével, a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék összegével, olyan számlával, szerződéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylő az általa vásárolni kívánt, de végül a tulajdonába nem került lakás megszerzésére fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építő gazdasági társaságnak a bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követően nem térült meg,
• a családok otthonteremtési kedvezményével vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10 %-ával, ha ezen összeg kifizetése – adásvételi szerződéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyző ingatlan-nyilvántartási eljárásban hozott határozat kiadásának időpontját legfeljebb 120 nappal előzi meg
• a lakásértékesítésből származó bevétel után megfizetett és az állami adóhatóság által igazolt személyi jövedelemadó összegével.

Mire kell még odafigyelni?
Lakásvásárlás esetén a kamattámogatott kölcsön (kivéve a jogszabályban támogatott közös tulajdon megszüntetés esetét) és a családok otthonteremtési kedvezménye abban az esetben igényelhető, ha az eladó az igénylőnek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa. Ha az eladó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó az igénylő nem lehet vele tulajdonosi kapcsolatban álló személy. Ha a támogatással érintett lakás megvásárlásához a családok otthonteremtési kedvezményét és hitelintézeti kölcsönt is igénybe kívánnak venni, akkor ezt adásvételi szerződésben is fel kell tüntetni.
A támogatott személy a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelmét – az erre az állammal szerződött – hitelintézetekhez nyújthatja be. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülő jogszabály szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatott kölcsönre, illetve a családok otthonteremtési kedvezményére jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a kormányhivataltól. Hitelintézeti elutasító döntés esetén a felülvizsgálat iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a kormányhivatalhoz. A kormányhivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a jogszabály előírásait nem helyesen értelmezte, de az igénylő egyébként belső szabályzata szerint nem hitelképes, a kormányhivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti. A saját erő legfeljebb 10%-án felüli részét kell az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíteni. Lakáscsere esetén az értékkülönbözet saját erőből teljesített összegének legfeljebb a megszerezni kívánt ingatlan értéke 10 %-ával csökkentett részét kell az eladó által megjelölt fizetési számlára vagy pénzügyi intézmény által vezetett, kölcsöntartozást nyilvántartó technikai számlára teljesíteni. Hatósági árverésen vásárolt használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező esetén számla benyújtási kötelezettség az árverési jegyzőkönyv szerinti vételárral csökkenthető. A lakástulajdonosnak a kamattámogatott kölcsön és a családok otthonteremtési kedvezmény utolsó részfolyósítását követően legfeljebb egy éven belül lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.