Enter your keyword

Alacsony kamat, öröm, óvatosság

Harmóniában a pénzügyekkel

Alacsony kamat, öröm, óvatosság

Alacsony kamat, öröm, óvatosság

Magyarországon jelenleg soha nem látott alacsony szinten van a jegybanki alapkamat, amely a legutóbbi kamatdöntés eredményeként 1,35 %. Érdemes föltenni a kérdést, vajon meddig marad ez a kamatszint, csökkenhet-e még, de akár emelkedhet is. További bizonytalanság, hogy mikor történik mindez és egy esetleges emelkedés, mekkora mértékű lehet? A hitelfelvétel előtt állók, jelenleg örömmel vehetik tudomásul, hogy a banki kamatok és így a vonatkozó törlesztőrészletek a korábbi évek gyakorlatához képest igen alacsony szinten járnak. Egy másik gazdasági szegmens, az ingatlanpiac, ahol ezzel ellentétes a trend és áremelkedés tapasztalható, mind vásárlás, mind bérlés szempontból. Természetesen bármilyen folyamatot ragadunk ki, az valamely piaci szférának kedvez, avagy hátrányos, ezért maradjunk jelenleg a minket érintő hitelfelvevők és őket övező körülményeknél.
Az ingatlan piaci trendek tehát, jelenleg ösztönzőleg hatnak a lakásvásárlókra, hiszen nem ritka, hogy egy ingatlan bérleti díja magasabb, mint az arra felvett hitelösszegének törtlesztése. Vizsgáljuk meg, hogyan alakul egy hitel törlesztőrészlete és miben van alacsony mivolta.

A hitelek kamatozása ma a legtöbb esetben, referencia kamathoz kötött, amely mintegy alapkamatnak tekinthető. Ezen alapkamatra teszik a bankok a hasznukat, amely mint felár jelenik meg és ez a mai szabályozás szerint a legtöbb banknál a futamidő végéig nem változik. A hitelek a piacon elérhetőek 3 hónapos alapkamatperiódus lehetőségével, amely egészen 20 éves kamatperiódusig terjed. A kettő között a 6 hónap, 12 hónap, 36 hónap, 60 hónap, 120 hónap, 180 hónap választható. Természetesen ezek nem minden banknál találhatóak meg, hiszen különböző üzletpolitikai döntés áll egy-egy lehetőség mögött, amiket a bankok szigorú elemzések alapján határoznak meg. Ezen irányok az egyes bankoknál eltérőek.
Az alapkamatperiódus tehát azt jelenti, hogy a hitel árazásának ezen része, az adott peridusonként változhat. Minél gyakrabban változhat, a bank annál piackövetőbb magatartás gyakorolhat, így elkerülhetőek a számára kedvezőtlen folyamatok. A korábbi években a piacon nem találtunk 12 hónapnál hosszabb periódust, mivel azonban a biztonság mint piaci igény megjelent a hitelfelvevők körében, a bankok alkalmazdtak és ennek nyomán megjelentek a hosszútávú kamatperiódusok.
Ha egy banknak hosszútávon szükséges meghatározni a bevételét, arra úgyan úgy nem képes, mint mi sem, ezért a hosszútávúságban szükséges a lehetséges piaci bizonytalanságokat az árakban is megjeleníteni. Ha nem tud a bank alkalmazkodni az adott piaci körülményekhez és esetleg egy rövid kamaperiódust követve árat emelni vagy csökkenteni, már a kezdetekkor ezt nehézséget egy magasabb árazással kompenzálja. A hosszú kamatperiódusok tehát magasabb áron, vagyis magasabb kamaton érhetőek el, mint rövid kamatperiódusú hitelek. Még egy csavar található ebben a képletben, miszerint a 12 hónapnál hosszabb kamatperiódusok már nem referencia árazáshoz kötöttek, hiszen 12 hónapnál hosszabb Bubor nincs. Ezen hosszú kamatperiódusok kamatai a bankok saját megítélésük alá eső paraméterek szerint kerülnek meghatározásra. Ha megvizsgáljuk a 6-12 hónaphoz képest árazott 36 vagy 60, esetleg 120, 180 hónap hosszúságú kamatperiódusokat, elég komoly különbséget találunk. Akár 1,5-2 %-kal is magasabb árazású a hosszú kamatperiódus, ami éves szinten egy havi törlesztőrészletet jelenthet plusz kiadásként. A plusz kiadás meghatározás természetesen addig plusz kiadás, amíg a hitelek kamatai a mai alacsony kamatszinten maradnak. Amint emelkedés következi be, máris a hosszú kamatperiódus árazásánál találjuk magunkat, de akár azt még meg is haladhatja és ebben felső korlát hivatalosan nincs.
A dilemma abból adódik tehát, hogy vegyünk-e fel alacsony kamaton és kis törlesztőrészlettel hitelt, vagy fizessünk-e többet, akár látszólag jelentősen, de fixáljuk hosszútávra, akár a futamidő végéig a havi fizetnivalónkat.

Bár a korábbi devizahitek tőke és törlesztőrészlet elmozdulása nem várható, hiszen ott az árfolyam változása okozta a problémát, nem elhanyagolható szempont, hogy egy hitel kamata akár 5-6 %-kal is emelkedhet. Számos gazdasági tényező befolyásolhatja, a kamatunk változását, amik természetesen magukkal húzzák a hitelkamatok változását is. Egy 7-8 millió Ft összegű hitel törlesztőrészlete akár 40-50 ezer Ft-tal is emelkedhet, ha ezen folyamatok jelentősen és negatív irányba fordulnak.
Nagyon fontos, ha hitelt veszünk fel ne csak az éppen aktuális élethelyzetünket vizsgáljuk! Nagyon fontos a lehetséges kilengéseket is figyelembe venni és föltenni kérdéseket magunknak, mi történik egy esetleges törlesztőrészlet emelkedéskor, mivel tudjuk ellensúlyozni a megemelkedett kiadásokat. Sokan estek abba a szerencsétlen helyzetbe a devizahitelek kapcsán, hogy az “alacsony” törlesztőrészletet hasonlították az aktuális albérleti díjjal. Fontos azonban, hogy egy albérleti díj nem változik olyan ütemben és mértékben, ahogy egy hitel törlesztőrészlete képes.
Ezen lehetőségek és problémák mérlegelésére kérjenek szakértői segítséget és megfelelő összehasonlítás után hozzanak felelős döntést a jövő kérdéseit illetően!
Oldalunkon kérhet visszahívást és szakértőnk minden felmerülő kérdésére választ ad!

forrás: bestbankar.hu

Kapcsolatfelvétel

a *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező