Enter your keyword

Lízing vagy jelzálog

Harmóniában a pénzügyekkel

Lízing vagy jelzálog

Magyarországon igazán nem hódított nagy teret a lízing mint finanszírozási forma a lakosság körében. Vállalati körökben, elsősorban gazdasági megfontolásból jellemző, hiszen a finanszírozás költség szerkezetét kedvezőbbé teszi.

Jelzálog alapú finanszírozás esetén, a kölcsönt vagy hitelt nyújtó pénzintézet a fedezetül szolgáló ingatlan(ok)ra bejegyezteti jelzálog jogát, ezzel biztosítva követelését. A finanszírozást kérő, ingatlant vásárló tulajdonossá válik. Törlesztés szempontjából a havonta fizetendő összeg tőke, kamat, esetenként kezelési költség elemekre bontható. Vállalkozás esetén, költség elemként megjeleníthető a kamat, kezelési költség, ill. egyéb a bank által felszámított a finanszírozáshoz kapcsolható díjtétel.

Lakossági szempontból igen nagy szerepe van a konstrukció kiválasztásakor annak a pszichológiai elemnek, hogy az ingatlant vásárló tulajdonossá válik. Érdekes azonban, hogy egy 20-25, akár 30 éves futamidő esetén és anuitásos törlesztés alkalmazásával az első 4-5 évben a bank felé fennálló tartozás igen csekély mértékben csökken. Anuitásos törlesztés azt jelenti, hogy a futamidő alatt havonta egyenlő részletet kell a banknak fizetni, viszont a havi részleten belüli összetétel változik. A futamidő elején igen kicsi a tőketörlesztés arány és e mellett magas a kamattartalom, hiszen szinte a teljes tartozásra kell megfizetnünk a kamatot. Ez később változik és az arány megfordul magasabb tőketartalom mellett alacsonyabb kamatot fizetünk. Ezért előfordul, hogy valaki 4 év törlesztés után érdeklődik tartozása felől és szinte ugyan annyi pénzzel tartozik, mint a hitel felvételkor. E mellett a statisztikák szerint gyakori, hogy 5-7 éven belül tovább költöznek az emberek. Ez esetben viszont kérdéses a gyakorlati különbség. Tulajdonjogunk van, azonban jogaink és kötelezettségeink sem a lízing, sem a jelzálog esetén nem változnak. Amennyiben az ingatlannal kapcsolatban használatra, állagra vonatkozóan változás áll be, jellemzően a finanszírozó hozzájárulása szükséges. Ilyenek például a bérbeadás, hozzáépítés, belső átalakítás. Amennyiben valaki szélsőséges lehetőségeken gondolkodik, gondolunk itt nem fizetésre, a folymat nem különbözik. A hitel nem fizetése esetén mindkét esetben el kell hagynunk az ingatlant, a különbség legfeljebb az idő, miszerint a lízing esetén a folyamat valamivel gyorsabb, hiszen nincs végrehajtás.

A lízing lényege, hogy a finanszírozó cég megvásárolja az általunk kiválasztott ingatlant, akár eszközt és részünkre használatba, azaz lízingbe adja. Három oldalú szerződés születik és jogaink nem csorbulnak annak ellenére, hogy tulajdonjogot a “vásárló” nem szerez. A lízing igen nagy előnye, új építésű ingatlanok megvásárlásakor jelentkezik. A finanszírozó ugyanis az ÁFA tartalmora nem számít fel kamatot, ezért a törlesztő részlet alacsonyabb lehet. E mellett sok esetben nincs életkor korlát, tehát akár 70 évesen is fel lehet venni 20 évre kölcsönt. Ez akkor is igaz, ha nem vásárlni szeretne valaki, hanem szabadfelhasználású kölcsönhöz szeretne jutni. Ezt viszlízingnek hívják és jellemzően a finanszírozási arány alacsonyabb, az életkorkorlát szintén elkerülhető. A finanszírozás aránya szintén előny, hiszen foint alapon akár a forgalmi érték 80 %-ig elmegy a pénzintézet. Használt ingatlanoknál a különbség abban jelentkezik hátrányként, hogy mivel zárt végű a finanszírozás formálya, már a futamidő elején rögzítik a tulajdonos személyét. Illetékfizetés egyrészt a finanszírozó cég miatt is megtörténik (2 %), ill. a vagyonszerzési illeték (4 MFt-ig 2 %, e fölött 4 %) fizetendő, tehát a járulékos költségei magasabbak. Mivel nem történik tulajdon szerzés, a jog szempontjából a lízing nem számít lakás vásárlásnak, ezért az esetleges kedvezmények – például lakáskassza és általa az állami támogatás – nem vehetőek igénybe.

Összességében azt mondhatjuk, hogy lízingelni cégeknek, ill. lakossági oldalon új építésű ingatlanok vásárlása esetén érdemes. Ezen kívül olyan esetben, ahol jelzálog kölcsön már nehézségekbe ütközik, vagy nem lehetséges, kevesebb önerővel rendelkezik az igénylő, illetve egyedi megoldásokat szeretne eszközölni. A lízing cégek általában önálló és egy banknál kisebb szervezetek, ezért az egyedi megállapodások lehetősége kevésbé korlátozott.

Kapcsolatfelvétel

a *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező