Nem fogynak a lakáshitelek
Az európai bankok helyzete a Standard and Poor’s (S&P) szerint még távolról sem olyan A tavaly még több helyen hangoztatott optimista jóslatok ellenére ez év tavaszára sem éledt újra a hazai lakáshitelpiac.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint 2010 első öt hónapjában mindössze 93,2 milliárd forintnyi új hitelt vettek fel a hazai háztartások, ez 36 százalékkal elmarad a 2009 hasonló időszakában regisztrált mennyiségtől. Még nagyobb az elmaradás a csúcsévnek számító 2008-hoz képest: akkor januártól májusig több mint 330 milliárdnyi lakáshitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók, amelynek az idei mennyiség kevesebb mint a harmada.
A pénzügyi szolgáltatók a szabályozói környezet – a devizaalapú jelzáloghitelek eltűnése, illetve a szigorú feltételekhez kötött támogatott konstrukciók – miatt a saját fejlesztésű piaci forinthiteleik különböző változatait ajánlják elsősorban a kölcsön felvételében érdekelt ügyfeleknek, ám az elmúlt évekhez képest meglehetősen szerény a kedvezményes felhozatal. Némi árengedményt jelenleg főként a járulékos költségeknél (az értékbecslési, közjegyzői vagy folyósítási díjnál) érhetnek el az ügyfelek, akciós kamatokkal nemigen lehet találkozni a piacon.
A szabályozói környezet változása, illetve a forintalapú hitelek terjedése ugyanakkor megtette a hatását az új hitelek devizanem szerinti összetételére. Az első öt hónap adatait figyelembe véve ugyanis az új lakáskölcsönöknek már majdnem felét forint-, közel 40 százalékát pedig euróalapon nyújtották, a svájcifrank-alapú hitelek részesedése pedig már alig haladta meg a 10 százalékot. (2008 első öt hónapjában még több mint 80 százalékot képviseltek a frank- és alig több mint tíz százalékot a forintalapú kölcsönök.)
A szerény hitelfelvételi kedv pedig a hitelek állományának alakulásán is tükröződik. Május végén 4065,9 milliárd forintnyi lakáshitel volt a hazai lakosságnál, ez mindössze 0,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Az állományt ugyanakkor még mindig erősen tudja mozgatni a devizaárfolyamok alakulása, hiszen a lakáshitelek 64 százalékát még mindig idegen fizetőeszközben tartják nyilván.
Forrás:vg.hu
