CSOK bővítéshez

A családi otthonteremtési kedvezmény vissza nem térítendő állami támogatás, ami a meglévőhasznált lakásnak a kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez igényelhető.

Bővítésnek minősül, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével:

1. a) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtérbeépítést is;
2. b) emeletráépítéssel vagy tetőtérbeépítéssel létrehozott lakás akkor,

ha az emeletráépítés vagy tetőtérbeépítés révén nem jön létre két új, önálló albetétként nyilvántartott lakás.

FONTOS! Bővítés esetén az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa az építési munkálatokat végző, továbbá − ha az építési munkálatokat gazdálkodó szervezet végzi − az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal.

A családi otthonteremtési kedvezmény összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – kedvezmény a következők szerint alakul:

• egy gyermek esetén 600 000 Ft,
• két gyermek esetén 1 430 000 Ft,
• három gyermek esetén 2 200 000 Ft,
• négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

Bővítés esetén az igénybe vehető kedvezmény összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%-át. A családi otthonteremtési kedvezménnyel bővített lakásban az igénylőnek (támogatott személynek) legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan bővítése esetén a tulajdon mellett igazolni kell a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozó használati megállapodással az igénylő (támogatott személy) kizárólagos használati jogának fennállását. A lakás hasznos alapterülete bővítés után, legalább el kell, hogy érje:

• egy gyermek esetén 40 m2-t,
• két gyermek esetén 50 m2-t,
• három gyermek esetén 60 m2-t,
• négy vagy több gyermek esetén 70 m2-t.

Hasznos alapterület

A bővített lakás hasznos alapterületének meghatározásánál az igénylő által eltartott valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú támogatást már igénybe vették. Nem jogosult a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére a támogatott személy, ha a jogszabály által előírtan figyelembe veendő gyerekszám szerinti legkisebb alapterületet a bővítendő ingatlan hasznos alapterülete nem éri el.

Hasznos alapterület számításánál figyelembe veendő gyermekek száma = meglévő gyermek, akire már korábban vissza nem térítendő támogatást igénybe vettek+korábbi jogszabályok alapján vállalt gyermek+meglévő gyermek, akire még nem vettek igénybe vissza nem térítendő támogatást+a terhesség 12. hetét betöltött magzat vagy ikermagzat+a jelenlegi igénylésben vállalt gyermekek száma.

FONTOS! Bővítés esetén az igénylőnek nem lehet közeli hozzátartozója vagy élettársa az építési munkálatokat végző, továbbá − ha az építési munkálatokat gazdálkodó szervezet végzi − az igénylő a gazdálkodó szervezetben nem rendelkezhet tulajdonnal. A családi otthonteremtési kedvezmény összege – ide értve a megelőlegezetten igényelt kedvezményt is – kedvezmény a következők szerint alakul:

• egy gyermek esetén 600 000 Ft,
• két gyermek esetén 1 430 000 Ft,
• három gyermek esetén 2 200 000 Ft,
• négy vagy annál több gyermek esetén 2 750 000 Ft.

Bővítés esetén az igénybe vehető kedvezmény összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%-át.

A családi otthonteremtési kedvezménnyel bővített lakásban az igénylőnek (támogatott személynek)legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkeznie.

Házaspár, illetve élettársak esetén a lakásban mindkét félnek (bármilyen arányban) az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie.

Több lakásból álló osztatlan közös tulajdonú ingatlan bővítése esetén a tulajdon mellett igazolni kell a családi otthonteremtési kedvezménnyel érintett lakásra vonatkozó használati megállapodással az igénylő (támogatott személy) kizárólagos használati jogának fennállását.

A lakás hasznos alapterülete bővítés után, legalább el kell, hogy érje:

• egy gyermek esetén 40 m2-t,
• két gyermek esetén 50 m2-t,
• három gyermek esetén 60 m2-t,
• négy vagy több gyermek esetén 70 m2-t.

Hasznos alapterület

A bővített lakás hasznos alapterületének meghatározásánál az igénylő által eltartott valamennyi gyermeket figyelembe kell venni, ideértve azon gyermekeket is, akik után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendő lakáscélú támogatást már igénybe vették.

Nem jogosult a családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére a támogatott személy, ha a jogszabály által előírtan figyelembe veendő gyerekszám szerinti legkisebb alapterületet a bővítendő ingatlan hasznos alapterülete nem éri el.

Hasznos alapterület számításánál figyelembe veendő gyermekek száma = meglévő gyermek, akire már korábban vissza nem térítendő támogatást igénybe vettek+korábbi jogszabályok alapján vállalt gyermek+meglévő gyermek, akire még nem vettek igénybe vissza nem térítendő támogatást+a terhesség 12. hetét betöltött magzat vagy ikermagzat+a jelenlegi igénylésben vállalt gyermekek száma.

Kik igényelhetik a kedvezményt?

• életkori megkötéstől függetlenül a természetes személyek (házastársak, élettársak, egyedülállók) a már meglévő, közös háztartásban élő, vérszerinti vagy örökbefogadott gyermekük és/vagy a terhesség betöltött 12. hetét követően magzat vagy ikermagzat után, illetve – az igénylővel közös háztartásban élő, és vele együtt költöző, legalább egy éve az igénylő gyámsága alatt álló gyermek után, ha a gyámság a gyermek szüleinek halála miatt áll fent, illetve -olyan házaspárok, akiknél a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásakor a házaspár legalább egyike nem töltötte be a 40. életévét – az eltartott gyermekek számától függetlenül legfeljebb két gyermek vállalásával (megelőlegezett CSOK).

Nem igényelhető a kedvezmény a jogszabályban meghatározott egyes bűncselekmények elkövetése esetén, amennyiben az igénylő a büntetett előélethez kapcsolódó hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült. A büntetlen előélet hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal igazolható.

Nem igényelhető a kedvezmény akkor sem, ha az igénylőt a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül a családi otthonteremtési kedvezmény vagy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján igénybevett támogatások tekintetében járási hivatal, a Kormányhivatal, a Kincstár vagy a bíróság jogerősen visszafizetésre kötelezte.

Ki után vehető igénybe a kedvezmény?

A kedvezményre jogosult igénylő a vele közös háztartásban élő, általa eltartott és a támogatással bővített lakásba vele együtt lakó

a) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy

b) a fiatal házaspár (legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévet) – az eltartott gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két vállalt gyermeke után (megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény).

Lakás bővítése esetén a bővítendő lakásnak a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelyéül, szálláshelyéül kell szolgálnia, akiknek együttlakására tekintettel az igénylő a családi otthonteremtési kedvezményre jogosult.

Ki minősül gyermeknek?

a) a magzat vagy az ikermagzat a terhesség betöltött 12. hetét követően, valamint

b) az igénylő vérszerinti vagy örökbefogadott eltartott gyermeke, – aki nem töltötte be a 25. életévét, vagy – aki a 25. életévét betöltötte, de megváltozott munkaképességű személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg.

Az igényelhető családi otthonteremtési kedvezmény összegének meghatározásához figyelembe vehető gyermekszám megállapítása az alábbiak szerint alakul:

• egyedülálló esetén az igénylővel közös háztartásban élő, vele a bővítendő lakásba együtt lakó gyermek vagy gyermekek,
• házastársak esetén a házastársakkal közös háztartásban élő, velük a bővítendő lakásba együtt lakó közös, valamint a házastársak nem közös gyermekei együttesen,
• fiatal házaspár esetén a fiatal házaspárral közös háztartásban élő, velük együtt lakó közös, a házastársak nem közös, valamint a közösen vállalt gyermekek együttesen,
• élettársak esetén a jogszabály által meghatározott gyermekszám szerinti legmagasabb összegen belül igényelhető:
  1. az élettársak a velük közös háztartásban élő, közös gyermekeik után, együttesen,
  2. az élettársak az egyik fél velük közös háztartásban élő gyermeke után, együttesen,
  3. az élettársak a velük közös háztartásban élő közös és az egyik fél saját gyermekei után, együttesen,
  4. az élettársak, a velük közös háztartatásban élő nem közös gyermekei után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre,
  5. az élettársak, a velük közös háztartásban élő közös és mindkét fél saját gyermeke után együttesen igényelhető támogatási összeg meghatározásához ki kell számolni, hogy melyik igénylő élettársi fél saját és közös gyermekei után jogosultak a magasabb összegű kedvezményre.

A családi otthonteremtési kedvezményt egy gyermek után csak egyszer lehet igénybe venni, azzal hogy, ha az igénylő (együttes igénylő) a meglévő vagy vállalt gyermekére tekintettel vissza nem térítendő támogatást vagy megelőlegező kölcsönt vett igénybe, akkor a korábban folyósított támogatással csökkentett támogatási összeg igényelhető.

Újabb gyermekvállalásra tekintettel a támogatás csak abban az esetben igényelhető, ha az igénylő korábbi gyermekvállalása teljesült.

A családi otthonteremtési kedvezmény összegének meghatározásakor a rendelet szerint igénybevett vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást is figyelembe kell venni.

Megelőlegezett CSOKesetén hány év a gyermekvállalás teljesítésre előírt határidő?

A családi otthonteremtési kedvezményt megelőlegezett formában igényelhetik azon fiatal házaspárok, ahol legalább az egyik fél nem töltötte be a 40. életévét a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtásának időpontjában, és legfeljebb két gyermek megszületését vállalják. A támogatás összege megegyezik a meglévő gyermek után igényel hető családi otthonteremtési kedvezménnyel.

Gyermekvállalás esetén a fiatal házaspárnak a kérelem benyújtásakor teljes bizonyító erejű magánokiratban kell nyilatkoznia a vállalt gyermekek számáról.

A hitelintézet a megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmet elutasítja, ha a gyermekvállalást nyilvánvalóan lehetetlennek minősíti. A gyermekvállalás teljesítésére előírt határidő egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek vállalása esetén 8 év. A gyermekvállalás teljesítésére rendelkezésre álló időtartam építési engedély köteles bővítésnél a használatba vételi engedély kiadásának, a használatbavétel tudomásulvételét, vagy az egyszerű bejelentés esetén a felépítés megtörténtét igazoló hatósági bizonyítvány vagy nem engedély köteles bővítés esetén a bővítési munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatásának napjától kezdődik. Abban az esetben, ha a fiatal házaspár a gyermekvállalást örökbefogadással kívánja teljesíteni és a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatalának az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító határozatát a hitelintézet részére a gyermekvállalás teljesítésre vonatkozó határidő (4 év vagy 8 év) lejárta előtt bemutatja, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határidő két évvel meghosszabbodik.

Megelőlegezett családi otthonteremtési kedvezmény esetén az igénylőnek kérelmeznie kell a támogatott lakás fekvése szerint illetékes megyei kormányhivatal megyeszékhely szerinti járási hivatalától, Pest megye, illetve a főváros területén fekvő támogatott lakás esetén Budapest Főváros Kormányhivatalának XIII. kerületi hivatalától (a továbbiakban: járási hivatal) annak igazolását, hogy a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján az igénylő lakásépítési(-vásárlási) kedvezményt megelőlegező kölcsönszerződéssel, illetve megelőlegezett támogatásra vonatkozó szerződéssel nem rendelkezik. Az igénylő a járási hivatal által kiállított igazolást a hitelintézet részére köteles bemutatni.

Mi minősül lakásnak?

A lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel, amely rendelkezik legalább:

• 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel – ennek hiányában további, legalább 4 négyzetméter alapterületű, a főzést lehetővé tevő, önálló szellőzésű lakótérrel, térbővülettel -, továbbá fürdőhelyiséggel és WC-vel, közműves villamos energia szolgáltatással,
• egyedi fűtési móddal,
• közműves szennyvízelvezetéssel, ennek hiányában a szennyvíz elhelyezése és tisztítása a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik, és
• közműves ivóvíz szolgáltatással, ennek hiányában a telken ivóvíz minőségű vizet szolgáltató kút van.

A fűtés szempontjából a központi fűtéssel, vagy távfűtéssel rendelkező lakások is megfelelőek.

Hogyan kell igazolni a lakás műszaki állapotának megfelelőségét?

A lakásnak – az ingatlan értékbecslési szakvélemény alapján – a lakhatási igények kielégítésére alkalmasnak kell lennie, amelyet a hitelintézet a kedvezmény iránti kérelem elbírálása során helyszíni szemle keretében, szemrevételezéssel vizsgál. Ha a helyszíni szemle során a hitelintézet megállapítja, hogy a lakás a lakhatási igények kielégítésére nem alkalmas, az igénylő a hitelintézet részére statikai szakvéleménnyel igazolhatja a lakás lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságát. A lakhatási igények kielégítésére való alkalmasságot igazoló statikai szakvélemény megléte esetén a lakhatási igények kielégítésére való alkalmatlanságra hivatkozással a hitelintézet nem utasíthatja el kérelmet.

Milyen feltételnek kell még megfelelni?

A családiotthonteremtési kedvezményt az a természetes személy igénylő veheti igénybe, aki

• a bővíteni kívánt lakás kivételével más lakásban legfeljebb 50 százalékos tulajdoni hányaddal rendelkezik, ide nem értve azt, ha lakástulajdona a tulajdoni hányad mértékétől függetlenül szerződésen vagy jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére 2016. február11-ét megelőzően, vagy lakástulajdona jogszabályon alapuló haszonélvezeti joggal történő megterhelésére ezen időpontot megelőzően vagy azt követően került sor. Szerződésen alapuló haszonélvezeti jog például az ajándékozással létrejött, a jogszabályon alapuló az öröklés.

Ha a hitelintézethez támogatási kérelemmel házaspár (vagy élettársak) fordulnak, akkor az 50%-os tulajdoni hányadkorlát nem kettejükre együttesen vonatkozik, tehát a feleségnek mint igénylőnek és férjnek is mint igénylőnek (vagy az élettársak esetén is külön-külön) lehet más lakásban 50-50%-os tulajdoni hányaduk.

Hogyan kell igazolni a családi otthonteremtési kedvezménye igénybevételénél, hogy az igénylő köztartozásmentes adózó és legalább 180 napos, folyamatos TB jogviszonnyal rendelkezik?

Akérelem benyújtásának időpontjában -az igénylő szerepel az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisban, vagy a NAV által kiállított, 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy nincs nyilvántartott köztartozása,-az igénylő házaspár, illetve élettárs esetén legalább az egyik fél az illetékes fővárosi és megyei egészségbiztosítási pénztári feladatokat ellátó járási (fővárosi kerületi) hivatala által kiállított 30 napnál nem régebbi okirattal igazolja

• a vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó kérelem benyújtásakor a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított, és
• legalább 180 napja folyamatosan –ideértve azt is, ha a legalább 180 nap folyamatos biztosításban legfeljebb 30 nap megszakítás van –a magyar társadalombiztosítási rendszerben biztosított vagy
• a köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó középfokú nevelési – oktatási intézményben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytat, vagy –
• kereső tevékenysége alapján valamely másik Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam társadalombiztosítási rendszerének hatálya alá tartozott és ezt az illetékes külföldi hatóság által kiállított igazolással és annak hiteles magyar nyelvű fordításával igazolja.

Mentesül a TB jogviszony igazolása alól az igénylő, ha a fővárosi és megyei kormányhivatal jogerős határozata alapján ápolási díjban részesül.

Mit kell figyelembe venni a családi otthonteremtési kedvezmény igénylésekor a rendelkezésére álló saját erőként?

Az igénylő rendelkezésére álló saját erőként kell számításba venni a korábban − 5 éven belül − értékesített lakás tulajdonának eladási árát. Ezt az összeget a következőkkel lehet csökkenteni:

• az adásvételt követően vásárolt ingatlan vételárának,
• a lakástulajdont terhelő, a vételárból visszafizetett munkáltatói vagy önkormányzati támogatás,
• az értékesített lakás vásárlására vagy bővítésére felvett lakáscélú hitelintézeti kölcsön vételárból történő elő-és végtörlesztés,
• a számlával igazolt ingatlanközvetítői jutalék,
• az adásvételre tekintettel megfizetett közteher összegével.

Milyen költségek minősülnek bekerülési költségnek?

Bekerülési költségnek minősül a ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyat nem tartalmazó alábbi költség:

1. a) a bővítés érdekében a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek, tároló helyiségeinek – ide nem értve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag tárolót, a lomkamrát és központi berendezéseinek építési költsége

1. b) a lebonyolítási költségek, köztük a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés – ideértve a használatbavétel tudomásulvételét – és a műszaki ellenőrzés költsége,
2. c) a bővítéshez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
3. d) a bővítés megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek.

JÓ TUDNI!

Bővítés esetén a hitelintézet által elfogadott bekerülési költség legalább 70%-át kell számlával igazolni, és az igénybe vehető kedvezmény összege nem haladhatja meg a számlával igazolt bekerülési költség 50%-át. Ennek értelmében, ha az igénylő csak a minimumként előírt számla benyújtási kötelezettségnek tesz eleget, akkor a hitelintézet által elfogadott bővítési munkálatokról szóló költségvetés (bekerülési költség) 35%-a lehet az igénybe vehető kedvezmény összege. Ha ez az összeg alacsonyabb, mint az igényelt kedvezmény összege, az igénylő a számlabenyújtás alapján számított, alacsonyabb összegű kedvezményre jogosult.

Bővítés esetén, ha a támogatott személy a vállaltakat meghaladó mértékben teljesíti a hitelintézet részére a számlabemutatási kötelezettségét, a hitelintézet által elfogadott költségvetés összegének erejéig bemutatott számlák figyelembevételével, legfeljebb a gyerekszám alapján irányadó kedvezményre jogosult, a számított különbözet kizárólag a bővítendő lakással összefüggésben felmerülő, fel nem mondott lakáscélú hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel.

A családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelem benyújtását követően kiállított számlát lehet bemutatni.

Meddig kell életvitelszerűen a bővített lakásban lakni és meddig terheli az állam javára bejegyzett jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom a kedvezménnyel vásárolt ingatlant a családi otthonteremtési kedvezménye igénybevétele esetén?

A támogatott személyeknek és azon gyermekeknek, akikre tekintettel a vissza nem térítendő támogatás folyósításra került, az utolsó részfolyósítást követő 10 évig kell életvitelszerűen a bővített lakásban lakniuk, a bővítés idejére és a munkálatok befejezését, vagy – építési engedély köteles bővítés esetén – a használatbavételi engedély kiadását, a használatbavétel tudomásulvételét, vagy az egyszerű bejelentés esetén az építési munkák befejezését követő10 évig terjedő időszakra az állam javára jelzálogjog, és annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A támogatott személynek a folyósítást követően 90 napon belül lakcímkártyával kell igazolnia, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együtt lakására tekintettel a vissza nem térítendő támogatásokat az állam nyújtotta.

A tilalom lejártáig terjedően a kedvezménnyel érintett lakásban harmadik személy öröklés révén szerezhet tulajdonjogot vagy haszonélvezeti jogot, illetve közérdekű használati jog kerülhet bejegyzésre.

Mi nem minősül a támogatás folyósítását követő 10 éves időtartam alatt teljesítendő életvitelszerű bentlakási kötelezettség megszegésének?

• a gyermek – a gyermekvédelmi szakellátások körébe tartozó otthont nyújtó ellátás keretében elhelyezett gyermek kivételével – tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik, a támogatott személyt vagy a gyermeket, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, egészségi állapota miatt tartósan egészségügyi intézményben kezelik, – ha a támogatott személy és a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a támogatott személy munkavállalására tekintettel – indokoltan
• legfeljebb öt évig az új lakás elhelyezkedése szerinti településtől eltérő településen tartózkodik,
• ha a támogatott személy vagy a gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, közeli hozzátartozó ápolása miatt ideiglenesen nem az új lakásban lakik,
• a támogatott személy a családi otthonteremtési kedvezményről szóló jogszabály 1. számú mellékletében nem szereplő vétség miatt letöltendő szabadságvesztés büntetését tölti,
• a nagykorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, elköltözik vagy
• a kiskorú gyermek, akire tekintettel a családi otthonteremtési kedvezményt igényelték, a nagykorúvá válását követően elköltözik,
• a támogatott személy és a gyermek a támogatott személy foglalkoztatására irányuló jogviszonya következtében –ideértve a sajátos egyházi jogviszonyt is – a foglalkoztatásra irányuló jogviszony jellegéből következően köteles a szolgálati helyén a foglalkoztató által térítésmentesen biztosított szolgálati lakásban lakni a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállása alatt.

Lakásbiztosítással kell-e rendelkeznie a családi otthonteremtési kedvezménnyel bővített lakásnak?

A támogatással bővített lakásra vonatkozóan a támogatott személynek lakásbiztosítással kell rendelkeznie, melynek jellemzőit a támogatási szerződés tartalmazza.

Igényelhető-e a kölcsönszerződést követően született gyermek után a kedvezmény?

Ha az igénylő a lakása bővítéséhez lakáscélú hitelintézeti kölcsönt vett igénybe, akkor a kölcsönszerződés aláírását követően született (vállalás esetén csak a vállalt és teljesített  gyermek után született) gyermeke után is igényelheti a kedvezményt. A lakáscélú hitelintézeti kölcsön megkötésének időpontjában hatályos családi otthonteremtési kedvezmény feltétele mellett a támogatás a kölcsönnel bővített lakást terhelő, a még fennálló (fel nem mondott) lakáscélú hitelintézeti kölcsöntartozás csökkentésére használható fel. A később született gyermek utáni kedvezmény összege gyermekenként 400 ezer Ft.

A később született gyermek után járó kedvezmény megfelelésének vizsgálatakor nem kell figyelembe venni a lakás hasznos alapterületét. A később született gyermek után járó kedvezmény csak a kedvezmény elbírálására jogosult hitelintézetnél felvett és fennálló lakáskölcsön csökkentésére számolható el.

KÖZÖS SZABÁLYOK

A támogatott ingatlan földrajzi helye

A lakáscélú állami támogatásokkal kizárólag Magyarország területén fekvő lakás bővíthető. A hitelintézet a kamattámogatott kölcsönre és családi otthonteremtési kedvezményre való jogosultságot és annak mértékét az igénylőnek a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülményei alapján állapítja meg.

Hol igényelhetőek a tájékoztatóban szereplő lakáscélú állami támogatások?

A lakáscélú állami támogatások hitelintézeteknél és takarékszövetkezeteknél igényelhetőek.

A támogatások igénylési határideje

Támogatás a kölcsön és a kedvezményre vonatkozó kérelem benyújtását követően megkezdett bővítési munkálatokhoz igényelhető.

Mi minősül lakószobának?

A lakószoba a lakás minden olyan közvetlen természetes megvilágítású és szellőzésű, fűthető, huzamos tartózkodás céljára szolgáló, legalább 8 m2 hasznos alapterületű helyisége, amely lehetővé teszi az életvitelhez szükséges tevékenységek folytatását.

A lakószobának épületszerkezettel minden irányból körülhatárolt, járófelülettel rendelkezőnek kell lennie, melyből következően a galéria nem minősül lakószobának. Lakószoba pinceszinti helyiség nem lehet, kivéve, ha a természetes szellőzés és megvilágítás biztosított.

Hogy kell kiszámítani a hasznos alapterületet?

Hasznos alapterület a lakáson, mint önálló rendeltetési egységen belül a következő helyiségek alapterületének összege,amelyben a belmagasság legalább 1,90 m: előszoba, közlekedő, nappali, hálószoba, étkező, konyha, étkezőkonyha, fürdőszoba, WC, kamra, tároló, gardrób, mosókonyha, kazánhelyiség és egyéb fűthető helyiség. A számítás során nem lehet figyelembe venni a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterületét.

Ki lehet jogosult a magyar állampolgárokon kívül a kamattámogatott kölcsön és családi otthonteremtési kedvezmény igénybevételére?

• az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
• a harmadik országbeli állampolgár, ha bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
• a hontalan jogállással, vagy
• a menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkező személy.

Mikor kezdhető meg a kölcsön, illetve a kedvezmény folyósítása?

A folyósítás akkor kezdhető meg, ha a támogatottak a saját erőként vállalt pénzeszközeiket a támogatással bővítendő lakás meg vásárlására vagy a bővítés finanszírozására már felhasználták.

Hogyan folyósítja a hitelintézet a kamattámogatott kölcsönt és a családi otthonteremtési kedvezményt?

A kölcsön és a kedvezmény folyósítása a készültségi fokkal arányosan, utólagosan történik.

A kölcsön és a kedvezmény utolsó részletét a hitelintézet az építési engedély köteles bővítések esetén a használatbavételi engedély,

a használatbavétel tudomásulvételét, vagy az egyszerű bejelentés esetén az építési munkák befejezését igazoló hatósági bizonyítvány, a nem építési engedélyköteles bővítés esetén a munkálatok befejezéséről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozat hitelintézet részére történő bemutatását követően folyósítja.

Milyen értékben kell a támogatott személynek eleget tenni a számlabenyújtási kötelezettségnek bővítés esetén?

A támogatott személynek vállalnia kell, hogy a készültségi fokkal arányos folyósítást megelőzően a hitelintézet részére bemutatja az adott készültségi foknak megfelelő, a hitelintézet által elfogadott teljes bekerülési költség legalább 70%-áról, saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított számlákat, egyszerűsített számlákat (a továbbiakban: számla).

Bővítést igazoló számlaként csak olyan számla fogadható el, amelyet olyan egyéni vállalkozó, gazdasági társaság állított ki, amely a számlakibocsátás időpontjában szerepel a NAV külön nyilvántartásában működő adóalanyként, vagy ennek hiányában az állami adóhatóság a működő adóalanyiságot a számlakibocsátó tekintetében igazolja.

Azonos kibocsátó által kiállított számlák esetében, ha a számlák általános forgalmi adó tartalma meghaladja a 2.000.000 Ft-ot, akkor a hitelintézet csak a számlát kibocsátó kivitelezővel kötött szerződés bemutatása mellett fogadhatja el ezeket a számlákat a számlakötelezettség teljesítéseként.

Mivel csökkenthető a számlabenyújtási kötelezettség?

Bővítés esetén, ha a támogatott személy az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény szerinti közhasznú jogállású szervezet vagy települési önkormányzat által kiírt nyilvános pályázat útján az építkezéshez szükséges természetbeni juttatásban részesül, e juttatásnak a támogatást nyújtó által igazolt értékéig a számlabenyújtási kötelezettség csökkenthető.

Amennyiben a lakás bővítése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építőipari kivitelezési tevékenység felelős műszaki vezetője által írásban igazolt értékéig a számla benyújtási kötelezettség csökkenthető. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.

Mire kell még odafigyelni?

• A támogatott személy a kamattámogatott kölcsön iránti kérelemét az állammal a támogatás nyújtására szerződött, illetve a családi otthonteremtési kedvezmény iránti kérelmét a vonatkozó jogszabályban foglalt kötelezettségének eleget tevő hitelintézethez nyújthatja be. A kérelem benyújtásának a napja az a nap, amikor az igénylő a kérelmet és a kölcsön és a kedvezmény igényléséhez szükséges feltételeket igazoló dokumentumokat hiánytalanul benyújtja a hitelintézet részére. A hitelintézet a kérelem átvételéről igazolást ad az igénylőnek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának várható időtartamáról. Átvételnek minősül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függő közvetítője vette át. Ez esetben az elbírálás várható időtartamáról a függő közvetítő ad írásbeli tájékoztatást.
• A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylőt részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról, a rendelet szerinti, nem teljesülő igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy ha az igénylő a kérelem elutasításával nem ért egyet, a kamattámogatásra/kedvezményre jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a támogatott lakás fekvése szerint járási hivataltól.
• Hitelintézeti elutasító döntés esetén a támogatási feltételeknek való megfelelés hatósági megállapítása iránti kérelmet az elutasítás igénylő általi kézhezvételétől számított 15 napon belül lehet benyújtani a járási hivatalhoz. A járási hivatal a hitelintézeti döntést jogosult felülbírálni, de csak az állami támogatások előírásainak teljesítésére vonatkozóan. Ha a hitelintézet a rendelet szerinti jogosultsági feltételek teljesítését nem megfelelően állapította meg, azonban az igénylő egyébként a hitelintézet belső szabályzata szerint nem hitelképes, a járási hivatal döntése csak a jogszabály helytelen értelmezésének megállapítására szorítkozhat, az igénylő hitelképességének felülvizsgálatát nem eredményezheti.
• A lakástulajdonosnak az utolsó részfolyósítást követően a 1. pont szerinti kölcsön esetén legfeljebb egy éven belül, a családi otthonteremtési kedvezmény esetén legfeljebb 90 napon belül  lakcímkártyával igazolnia kell, hogy a lakás mindazon személyek lakóhelye, akiknek együttlakására tekintettel a kölcsönt és a kedvezményt az állam folyósította.