Az osztatlan közös tulajdon
Többször merül fel kérdésként, hogy az osztatlan közös tulajdon hitelezhető-e vagy sem, jó vagy nem, vegyünk-e ingatlant ezen jogállásban? Nézzük néhány ismérvet, de elsősorban hitelfelvétel oldaláról mit érdemes tudni az osztatlan közös tulajdonról.
Az osztatlan közös tulajdon azt jelenti, hogy egy telek, esetleg lakás – bár ez utóbbi nem jellemző -, több tulajdonos birtokában van és az egyes tulajdonosok az ingatlan egy meghatározott részét, vagyis tulajdoni hányadát birtokolják és használják. A példa kedvéért, ha egy ingatlan (telek) 1000 egység, akkor 4 tulajdonos esetén, akik egyenlő arányban birtokolják az ingatlant, akkor minden tulajdonosnak van 250 egység része az egész telekből. Ennek a teleknek a használatát aztán ügyvédi közreműködéssel használati megosztási nyilatkozattal látják el, amit minden tulajdonos aláír. Ezen nyilatkozatnak elválaszthatatlan része, a rajz, ahol pontosan jelölik, melyik tulajdonos, melyik ingatlan részt használja, pontosan kié az adott 250 egységnyi terület, az hová esik, stb. A használati megosztásban a gyakorlati kérdéseket rögzítik a felek, így például a közművekre vonatkozó fizetési elképzelések, szemét kezelés, de akár közös területek fenntartása, használata, stb.
Ahogy ezen sorokból látható, az osztatlan közös tulajdon esetén, több ponton minden tulajdonosnak egyet kell értenie. A kérdés itt joggal merül fel, mi történik, ha a tulajdonosok nem értenek egyet és a válasz valóban sejthető, ez igen komoly problémákat szülhet.
Bármi történik egy osztatlan közös tulajdon ingatlannal, bizonyos szempontból minden tulajdonost érint. Ezen birtok típusnál, ugyanis nem beszélünk egymástól tökéletesen (jogilag) elkülönült tulajdonrészekről. Ha például a 4 tulajdonos közül egy eladja a tulajdonrészét és az új tulajdonos nem írja alá a korábbi használati megosztást, az a többi tulajdonosra nézve végzetes lehet. Egy hitel felvételekor a bank kéri az aláírt és minden szempontból letisztult használati megosztási nyilatkozatot. Ha egy tulajdonos ezt nem írta alá, a bank nem fogadja el a nyilatkozatot és így hitelképtelenné válik az ingatlan.
Természetesen, amennyiben mindenki egyetértésben aláírja a dokumentumot, úgy már „elkülönültnek” tekinthető egy-egy tulajdonrész. Bármilyen furcsa, az elkülönülést, ill. annak azonosítását egy színes rajz eredményezi, ahol látható, hogy melyik szín melyik tulajdonoshoz tartozik és melyik szín, melyik ingatlan részt jelöli. Ezen rajz lesz a kapcsolódás ahhoz, hogy valaki 250 egységnyi területre kér hitelt a banktól és jelölhető, hogy pontosan melyik ingatlan részre vonatkozik a terhelés. Fontos, hogy a 250 egységnyi területnek a gyakorlatban úgy kell kinéznie, mint egy önálló ingatlan. Nem értelmezhető az, ha pl. egy lakást osztunk fel a szerint, ki melyik szobát használja, hiszen egy szoba önmagában nem forgalom képes.
Az osztatlan közös tulajdon tehát hitelezhető, amennyiben használati megosztási nyilatkozattal rendelkezik, amit minden tulajdonos aláírt.
Számos problémát és veszélyt tartogat ez az ingatlan típus, ezért általában árcsökkentő tényezőként értékelik a bankok értékbecsléskor.
Ha egy ingatlan osztatlan közös tulajdon, lehetséges a társasházi jogi formává alakítás, amelyhez szintén a tulajdonosok közös törekvése szükséges. Ezzel a lépéssel növelhető az ingatlan értéke, ill. biztonságosabbá és élhetőbbé tehető az otthon.
Ha további kérdése merülne fel az osztatlan közös tulajdonnal kapcsolatban, úgy kérjen visszahívást weboldalunkon.
